Mi az a dekarboxilálás és miért van rá szüksége az Ön kenderének?
Ez egy olyan filmforgatókönyv, amit biztosan mindegyikünk látott már: hogy ne kapják el vele, megeszik az egész zacskó nyers marihuánát. Szemei tágra nyílnak, és kapkodni kezdi a levegőt. "Jézusom! Te megetted az egész zacskót!" - kiabálja egy másik szereplő.
Csakhogy ez a jelenet teljesen másképp ábrázolja a történéseket, mint ahogy azok a nyers kender fogyasztásakor valójában történnek. A hatások nagy valószínűséggel igencsak gyengék egy ilyen esetben. Miért van ez így?
A rejtély megoldása a dekarboxilációnak nevezett folyamatban rejlik. Ugyanis ez szükséges ahhoz, hogy a szervezetünkbe bevitt kannabinoidok pszichoaktív hatásait ki tudjuk használni.
A dekarboxiláció definiálása
A dekarboxiláció az a folyamat, amelynek során a kenderben lévő vegyületek, például a THC, aktiválódnak. A nyers kendervirágok trichómáiban található valamennyi kannabinoidnak van egy további karboxilcsoportja (CO-OH), amely a láncukhoz kapcsolódik. A tetrahidrokannabinolsav (THCA) például túlnyomórészt a frissen szedett kendervirágok trichómafejében szintetizálódik. A legtöbb országban, ahol a kendert legálisan árusítják, a csomagolásán található egy címke, amely részletezi a kannabinoid-tartalmat. Sok esetben a legmagasabb tartalmú kannabinoid a THCA. Különösen a nem dekarboxilált termékek esetében igaz ez (pl. kendervirágok és-koncentrátumok).
A THCA fogyasztása számos előnnyel jár, többek között a gyulladáscsökkentő vagy neuroprotektív hatása miatt. A THCA azonban nem bódító hatású, így nem lehet tőle "betépni". Ehhez THC-vé kell átalakítani, mégpedig a dekarboxiláció folyamatán keresztül.
Mi okozza a dekarboxilációt?
A dekarboxiláció két fő tényezője a hő és az idő. A kender szárítása és az azt követő érlelés idővel részleges dekarboxilációt okoz. Ezért van az, hogy a kendervirágokat THCA mellett néha a kis mennyiségű THC jelenlétére is vizsgálják. A dohányzás és a párologtatás során a rendkívül magas hőmérséklet miatt a kannabinoidok azonnal dekarboxilálódnak, így a füst belélegzésekor azonnal fel is szívódnak.
Vagyis a dekarboxilált kannabinoidok füst és gőz formájában könnyen felszívódhatnak a tüdőben. Az élelmiszerekben azonban olyan kannabinoidok jelenlétére van szükség, amelyeket úgy állítottak össze, hogy azok a lenyelés során felszívódhassanak az elfogyasztott élelmiszerben. A kannabinoidok alacsony hőmérsékleten történő melegítése lehetővé teszi a kannabinoidok dekarboxilálását, miközben megmarad a felhasznált anyag integritása, így az nyugodtan belekeverhető az általunk fogyasztott ételbe.
Milyen hőmérsékleten következik be a dekarboxiláció?
A kenderben lévő THCA körülbelül 105 °C-on kezd dekarboxilálódni, körülbelül 30-45 percnyi hőhatást követően. A teljes dekarboxilálás hosszabb időt vehet igénybe. A terpének megőrzése érdekében sokan valamivel alacsonyabb hőmérsékleten, sokkal hosszabb ideig dekarboxilálják a kendert. Számos mono- és szeszkviterpén illékony, magasabb hőmérsékleten elpárolog, és potenciálisan nemkívánatos ízeket és szagokat hagy maga után. Ez különösen 150 °C feletti hőmérsékleten fordul elő, ezért a megfelelő dekarboxilációhoz a 105-120 °C közötti hőmérséklet ajánlott.
A hő és az idő a kannabinoidok lebomlását is okozza. A CBN (cannabinol) például a THC lebomlásával és oxidációjával keletkezik. Ez a folyamat akár a dekarboxilálással párhuzamosan is végbemehet. A CBN hatása sokkal nyugtatóbb, mint a THC-é. Az általa bekövetkező pszichoaktív élmény ezért gyengébb.
Hogyan dekarboxiláljuk a kendert házilag?
Az otthoni dekarboxiláláshoz nem kell sok minden. Mindössze magára a kenderre, egy 105 és 120 °C közötti hőmérsékletre beállított sütőre, sütőpapírra és tepsire van szükségünk. A kendert finomra őröljük, és egyenletesen eloszlatjuk a tepsire helyezett sütőpapíron. Ezután tegyük a tepsit az előmelegített sütőbe, és süssük nagyjából 30-45 percig, vagy igény szerint akár tovább is.
A kender úgynevezett lassú edényben is dekarboxilálható oldószerek, például étolaj vagy lecitin hozzáadásával. Így készíthetünk olyan főzeteket, amelyeket aztán különböző főzési receptekben, valamint krémekben vagy kenderkapszulákban használhatunk fel. Mivel az ilyen módon elkészített kender dekarboxilált kannabinoidokat tartalmaz, azok a fogyasztás vagy a felhasználás bármilyen módjától függetlenül hatékonyak lesznek.
Most, hogy már tudja, hogyan működik a dekarboxiláció, minden alkalommal nevetni fog, amikor a tévében meglát valakit, aki a földre hullik, miután megevett egy egész zacskó nyers kendert. Mi pedig reméljük, hogy a filmet egy tál frissen sütött, kiváló minőségben dekarboxilált kendert tartalmazó brownie mellett nézi majd. Jó étvágyat hozzá!