Mi a THC?
A THC a delta-9-tetrahidrokannabinol vagy Δ-9-tetrahidrokannabinol (Δ-9-THC). Ez a kannabinoid molekula a marihuánában (kenderben) található, amelyet régóta a fő pszichoaktív összetevőjének tartanak, vagyis annak az anyagnak, amelytől a marihuánát használó emberek úgy érzik, hogy be vannak tépve.
Bár a THC csak egyike a több, mint 400 különböző anyagnak és egyike a kenderben található 60 különböző kannabinoidnak, mégis ez az egyik legismertebb közülük. A másik jelentős kannabinoid molekula, amely a legnagyobb figyelmet kapja a kenderben, a kannabidiol (CBD, angolul cannabidiol).
Hogyan működik a THC
A THC az agyban és az idegrendszerben található kannabinoid receptorokhoz kapcsolódva fejti ki hatását. Bár a pszichoaktív hatás csak néhány órán át tart, a THC jelenléte a szervezetben sokkal hosszabb ideig kimutatható, mint a kábítószer legtöbb más összetevője (akár 20 órával a használat után).
A THC három-négy hétig tárolódik a testzsírban és a szervekben. A hajhagymák vizsgálatával hosszabb idő - nagyjából 90 nap - elteltével is kimutatható a THC jelenléte a szervezetben. A vizeletvizsgálatot is gyakran alkalmazzák, de az nem bizonyult pontos kimutatási módszernek.
Mennyi ideig marad a marihuána az emberi szervezetben
A THC bevitelének módszerei
A THC fogyasztásának egyik leggyakoribb módja a marihuána (a kendernövény szárított levelei) elszívása, ám a THC használatának számos további módja is létezik:
- Belégzés: ez a leggyorsabb beviteli módja, és ez garantálja a pszichoaktív hatás leggyorsabb kialakulását. Az emberek szinte perceken belül érezni kezdik a hatást. A THC belélegzésének többféle módja létezik. Lehet dohányozni vagy párologtatni, bár a legújabb vizsgálatok szerint a párologtatás biztonsági kockázatot jelenthet, ezért ez a módszer további kutatásokat igényel.
- Szájon át történő bevitel: a THC-t kapszulák, élelmiszerek, tinktúrák vagy olajok formájában lehet bevenni. Ennél a módszernél a hatások csak hosszabb idő elteltével jelentkeznek.
- Bőrön keresztüli alkalmazás: a THC-t hozzáadható a bőrre felvitt krémekhez, balzsamokhoz, kenőcsökhöz, olajokhoz és fürdősókhoz. Ennek a módszernek a hatása általában csak egy helyen érezhető, így valójában nincs pszichoaktív hatása. Ennek ellenére ezek a termékek csökkenthetik a fájdalmat és enyhíthetik a gyulladást.
- Szublingvális adagolás (nyelv alá): a THC fogyasztható a nyelv alá helyezett pasztillák, spray-k vagy oldódó csíkok formájában is.
A THC jelenléte a CBD termékekben
A CBD népszerűségével párhuzamosan a piac nagymértékben kezdett összpontosítani a CBD-tartalmú termékek végtelennek tűnő számának előállítása felé. Az előállítási eljárástól függően ezek némelyike nyomokban THC-t is tartalmazhat (körülbelül 0,3-0,9 %).
Az ilyen kis mennyiségek nagy valószínűséggel nem okozzák a beállás érzését, sőt, egyes szakértők szerint a CBD hatékonyságát a THC kis mennyisége akár megsokszorozhatja. Ha azonban inkább THC-mentes terméket keres, győződjön meg arról, hogy az adott termékeket tesztelték-e harmadik fél által, hogy ezzel garantálják a tisztaságukat.
Felhasználás
A THC elsősorban szabadidős célú, ám bizonyos esetekben gyógyászati célokra is használható. A marihuánát évezredek óta használják gyógyhatásai miatt, de a gyógyító és enyhítő hatását igazoló kutatások még viszonylag gyerekcipőben járnak.
A THC a következő esetekben segíthet:
- szorongás,
- depresszió,
- zöldhályog (glaukóma),
- gyulladás,
- gyulladásos bélbetegség (IBD),
- álmatlanság,
- irritábilis bél szindróma,
- migrén,
- Sclerosis Multiplex,
- izomfeszülés,
- gyomorrontás,
- fájdalom,
- étvágytalanság,
- poszttraumás stressz zavar (angolul PTSD),
- opioidhasználat korlátozása,
- rohamok,
- HIV/AIDS-szel kapcsolatos tünetek.
Az FDA (Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerhatósága) továbbá egy szintetikus THC-tartalmú gyógyszert, a dronabinolt, valamint egy nabilon nevű szintetikus THC-szerű anyagot tartalmazó gyógyszert is jóváhagyott. A dronabinolt a kemoterápia okozta hányás és gyomorrontás, valamint a HIV/AIDS okozta étvágytalanság és fogyás kezelésére használják. A nabilont a gyomorpanaszok és hányás kezelésére is használják.
Amit a marihuána használatáról tudni érdemes
Hatása
A THC serkenti a dopamin nevű neurotranszmitter felszabadulását az agyban, ami eufóriaérzést vált ki. A szervezetre gyakorolt hatása esetenként eltérő lehet.
Az emberek tapasztalhatják:
- a megváltozott időérzékelést,
- az ellazulás érzését,
- a fokozott érzékszervi érzékelést,
- a fokozott étvágyat.
Bár a THC-nek kellemes hatásai lehetnek, bizonyos esetekben mellékhatásokat is kiválthat, például szorongást, memóriazavarokat, hallucinációkat, látomásokat.
Lehetséges veszélyei
Számos bizonyíték van arra, hogy a THC növeli a pszichózis kialakulásának kockázatát, különösen a serdülőknél. Emellett fokozott szorongással, tanulási zavarokkal és a memória fejlődésének lassulásával is összefüggésbe hozható.
A CBD viszont a THC-vel ellentétes hatást fejt ki. Csökkenti a szorongást, javítja a tanulási képességet és antipszichotikumként hat. Fontos megjegyezni azonban, hogy a legtöbb ilyen jellegű kutatást azonban állatokon végezték.
A komplex THC-CBD-tartalmú kender használatának esetében a CBD csökkenteni látszik a THC negatív hatását a megfigyelések szerint.
Egy 2013-as metaanalízis (egy olyan típusú elemzés, amely több korábbi tanulmány eredményeit egyesíti) megállapította, hogy a THC károsíthatja az idegrendszert. A rendszeresen marihuánát használó emberek agyszerkezetében változások mutatkoztak, még abban az esetben is, ha pszichózis nem lépett fel.
Egy érdekes pont, amely kiemeli az agyban bekövetkező változásokat: bár a krónikus fogyasztóknál a prefrontális kéregben csökken a szürkeállomány térfogata, nyilvánvaló kompenzációs válaszreakció tapasztalható. Ennek következtében a megmaradt neuronok között megnő a rostos kapcsolatok sűrűsége, ami részben vagy teljes mértékben semlegesítheti a neurotoxicitást.
A THC (vagy delta-9-THC) hatásainak kutatását ugyan számos tényező nehezíti, de egyértelmű bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a THC - különösen a fiatalok esetében - károsíthatja a még fejlődésben lévő agyat. Ezért nekik kerülniük kellene a túlzott kenderhasználatot.
Hogyan zavarja meg a marihuána a tanulást
A delta-9 THC függőséget okoz?
Az alkohol és a dohány után a kender a leginkább visszaélésszerű szer az Egyesült Államokban. Annak ellenére, hogy sokan úgy vélik, hogy ez a kábítószer, nem okoz függőséget. Már számos tanulmányban kimutatták a THC-vel szembeni toleranciát és egyúttal függőséget is.
A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (angolul NIDA) szerint a marihuánát használó emberek nagyjából 30 %-ánál alakul ki kenderfüggőség. A 18 éves korúak alatti marihuánafogyasztása, amikor az agy még fejlődésben van, négy-hétszeresére növeli a marihuánafogyasztási zavarok kialakulásának valószínűségét. Ami közös a függőséget illetően a más jellegű anyagokkal, az a kábítószer iránti megszállottság, a kábítószer használatának szükségessége és az elvonási tünetek, amikor éppen nem lehet használni vagy nem jut hozzá az illető.
Hogyan ismerjük fel a marihuánafüggőség jeleit
A marihuánában lévő THC mennyisége
A múlt már csak múlt marad, de a jelen megváltozott. Ennek oka, hogy a marihuána ma már sokkal erősebb hatású, a THC-szintje átlagosan 9,6%-os az NIDA szerint. Összehasonlításképpen, a marihuána az 1990-es évek elején általában 4% körüli THC-szintet ért el. A sinsemilla (spanyolul mag nélküli) módszerrel termesztett modern, nagy potenciálú marihuána ereje, állítólag, már legalább négyszer nagyobb, és körülbelül 15% THC-t tartalmaz. A kenderben lévő THC mennyisége attól is függ, hogy milyen módon dolgozzák fel: levélként/tobozként, hasisként, hasisolajként stb. A marihuána-kivonatot tartalmazó termékekben a THC-szint meghaladhatja akár az 50 %-ot is.
A THC története
A kendert évezredek óta használják. Első feljegyzett felhasználásuk Kínából származik, ahol élelmiszerként, textilanyagként és a gyógyászatban használták. A kender ezt követően került Európába, majd később Amerikába, ahol szabadidős és rituális célokra is használják.
A kender először az 1600-as években jelent meg az Egyesült Államokban. Termesztették textilgyártásra, és néha még törvényes fizetőeszközként is használták. Különböző gyógyászati célokra is alkalmazták, de szabadidős célú felhasználásuk csak az 1930-as és 1940-es években kezdett el terjedni.
Ebben az időszakban kezdtek el drogellenes kampányokat szervezni a használata ellen, és számos államban törvényt hoztak a marihuána betiltásáról. A "Reefer Madness" ("Spangli") című, 1936-ban bemutatott film a marihuánát veszélyes drogként ábrázolta, amely pszichózist, erőszakot és öngyilkosságot okoz.
Az 1970-es, az ellenőrzött anyagokról szóló törvény (angolul CSA) a marihuánát a visszaélhető anyagok listájának élére helyezte, magas visszaélési potenciállal ruházta fel, és szövetségi szinten illegálissá tette.
Az 1970-es években lezajlott "drogellenes háború" számos marihuánát birtokló és használó ember bebörtönzését eredményezte. A statisztikák azt mutatják, hogy a marihuánára vonatkozó törvények végrehajtása és az azt követő büntetések nagymértékben aránytalanul irányulnak főként a színes bőrűek ellen. Bár a kábítószer-fogyasztás aránya minden faj és etnikum esetében hasonló, a színes bőrűeket és a latin-amerikai származásúakat sokkal nagyobb valószínűséggel tartóztatják le és börtönözik be kábítószer-bűncselekmények miatt.
Bár a kender és a THC szövetségi szinten még mindig nem legális, számos állam engedélyezte a gyógyászati és néhány szabadidős célú felhasználásukat. A THC-t tartalmazó termékek megvásárlása előtt mindig ellenőrizze az adott ország erre vonatkozó törvényeit!