A mikrovilágot és a kender gyökereinél zajló életet mi, termesztők nem láthatjuk. Szerencsére annak a rejtélyes világa, hogy hogyan és mit "esznek" a növények, bepillantást enged a tudomány e rejtélyes világába. A következő sorokban megismerheti, hogy milyen tápanyagokra van szüksége a kendernek, miért, és hogyan veszi fel őket.
A kendernövények által igényelt makro- és mikrotápanyagok áttekintése.
Tartalom:
- 1. Makrotápanyagok vs. mikrotápanyagok
- 2. Mobilis vs. nem mobilis tápanyagok
- 3. Ionikus tápanyagok
- 4. Makrotápanyagok a levegőből és a vízből
- 5. A talajból származó makrotápanyagok
- 6. Mikrotápanyagok
A virágzáshoz, a minőségi tobozok előállításához, és egyáltalán a túléléshez a kendernövényeknek változatos táplálékra van szükségük. A növény, az ásványi anyagok, és az elemek kényes egyensúlyától függ, hogy növekedési ciklusa során képes-e kulcsfontosságú élettani feladatokat ellátni. Ezek a tápanyagok két fő kategóriába sorolhatók: makrotápanyagok és mikrotápanyagok.
MAKROTÁPANYAGOK VS. MIKROTÁPANYAGOK
Ahogyan a mi táplálékunk fehérjékből, cukrokból és zsírokból áll, a kendernövények is nagy mennyiségű makrotápanyagot fogyasztanak.
A növényeknek a növekedésükhöz nagy mennyiségű nitrogénre (N), foszforra (P) és káliumra (K) van szükségük. Az egyes tápanyagok szükséglete, az úgynevezett NPK-arány, az adott növekedési szakasztól függ. A növekedés korai szakaszában lévő növényeknek nagy a nitrogénigényük, de kevesebb foszforra és káliumra van szükségük. Ezzel szemben a virágzó növények kevés nitrogént fogyasztanak, viszont a kálium- és foszforfogyasztásuk magas.
Ez a három elem képviseli azokat az alapvető makrotápanyagokat, amelyeket a növények a talajból nyernek. Azonban három másik makrotápanyagra is szükségük van, amelyeket a vízből és a levegőből nyernek ki. Ezek a szén, a hidrogén és az oxigén.
Ahhoz, hogy a növények egészségesek, termőképesek és ellenállóak maradjanak a kártevőkkel szemben, a mikrotápanyagok hosszú listájára is szükségük van. Igaz, hogy csak kis mennyiségben, ám hiányuk komoly problémákat okozhat. Olyan ez, mint a mi vitaminszükségletünk. Nincs szükségünk túl nagy mennyiségekre belőlük, de ha valamelyikből kevés jut a szervezetünkbe, az az egészségünkre is hatással van.
MOBILIS VS. NEM MOBILIS TÁPANYAGOK
A mobilitás és az immobilitás olyan jellemzők, amelyek megmutatják, hogy egy adott tápanyagot a növények könnyen el tudnak-e szállítani a szervezetükben. A növények képesek a mobilis tápanyagokat oda szállítani, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Mivel elsősorban a fiatalabb testrészeikkel foglalkoznak, a mobilis tápanyagok hiánya először az idősebb leveleiken jelentkezik.
Az immobilis tápanyagokat a növények nem tudják hatékonyan szállítani; egy helyben maradnak. Hiányuk tünetei ezért nagyobb valószínűséggel mutatkoznak a növénytest fiatalabb részein, mert a növény egyszerűen nem tudja azokat továbbítani.
IONIKUS TÁPANYAGOK
A marihuána nem képes a szerves anyagokat "megrágni" és ásványi anyagokat kivonni belőlük. Biogazdálkodási környezetben a mikrobáknak kell elvégezniük ezt a nehéz munkát. A trágyát és a komposztot lebontják, és felszabadítják a bennük elzárt tápanyagokat, amelyeket a növény a gyökerein keresztül aztán fel tud venni. Mesterséges műtrágyával történő termesztés esetén pedig a talajba töltik a tápanyagokat, hogy a növények könnyen fel tudják venni azokat.
Mindkét esetben csak ionok formájában tudják felvenni a növények a tápanyagokat. Ezek az elektromosan töltött részecskék pozitív (kationok) vagy negatív (anionok) elektromos töltéssel rendelkeznek. A nitrogént például ammónium-kationként vagy nitrát-anionként veszik fel a növények. A foszfort csak anionok formájában, a káliumot pedig csak a K+ kation formájában képesek felvenni.
Egyszerűen fogalmazva, ahhoz, hogy a tápanyagok eljussanak a növények gyökereihez, le kell, hogy bontódjanak - akár természetes, akár ipari úton. Ezek a tápanyagok nem passzív módon, például diffúzióval jutnak be a növénybe, hanem az ATP (sejtenergia) és a membránfehérjék segítségével, aktív transzporttal. Ez egy összetett folyamat, amely lehetővé teszi az ionok mozgását a gyökerek felszínéről a gyökérszövetekbe.
MAKROTÁPANYAGOK A LEVEGŐBŐL ÉS VÍZBŐL
A kendernövények három makrotápanyaghoz többé-kevésbé önállóan jutnak hozzá. Ezeket az elemeket vagy a levegőből veszik fel, vagy a fotoszintézis melléktermékeként keletkeznek.
|
|
SZÉN
|
- A növények szén-dioxid formájában vesznek fel szenet a levegőből. "Belélegzik" a leveleik felszínén lévő apró pórusokon, az úgynevezett sztómákon keresztül. A sztómák azonban nem mindig vannak nyitva. Ezeket a bennük lévő sejtpár nyitja és zárja, aszerint, hogy ténylegesen szükség van-e szén-dioxidra.
- A szén-dioxid nélkülözhetetlen szerepet játszik a növények egészséges fejlődésében. A növények ezt a gázt a növekedéshez szükséges energiává alakítják, és a vízzel együtt a fotoszintézis során használják fel.
|
|
|
|
|
HIDROGÉN
|
- A fotoszintézis során a növények vízmolekulákból hidrogént állítanak elő. Ehhez a Nap energiáját hasznosítják.
- A növények a fotoszintézis során hidrogénionokat használnak az elektrontranszportlánc működtetéséhez. A hidrogén tehát egy újabb építőelemként szolgál a növekedésük során.
|
|
|
|
|
OXIGÉN
|
- A föld feletti növényi részek a szén-dioxid lebontásával termelnek oxigént. A gyökerek esetében ez fordítva van. Mivel nem jutnak fényhez, ezért ott nem végbe fotoszintézis, így a környezetükből kell oxigént lélegezniük.
- A növények a fotoszintézis során glükózt termelnek. Ebben tárolják az energiát, amelyet a légzés során használnak fel, aminek segítségével oxigént vesznek fel a levegőből.
|
|
|
A TALAJBÓL SZÁRMAZÓ MAKROTÁPANYAGOK
A többi makrotápanyag, amelyre a kendernövényeknek az élethez szükségük van, a talajból származik. Ott vagy lebomlott szerves anyag formájában, vagy szerves, illetve mesterséges trágyaként találhatók meg. Funkcióik az alábbi táblázatban szerepelnek.
|
|
NITROGÉN
|
- A nitrogén nitrát formájában mobilis tápanyagként viselkedik a kendernövényben. A növényeknek minden más tápanyagnál nagyobb szükségük van nitrogénre. A teljes növekedési ciklus alatt használják. A talajban lévő nitrogén közel 98%-a azonban szerves formában van jelen, és ezt a növények nem tudják felvenni. Ezért mikrobákra van szükségük, hogy segítsenek nekik mineralizálni ezt a fontos anyagot, és így hozzáférjenek a felszívható formájához.
- A növények általános növekedése és fejlődése a szervezetükben lévő nitrogéntől függ. Ez az elem a növények fotoszintézisét lehetővé tevő klorofill molekula kulcsfontosságú összetevője. Ezenkívül az aminosavak - a fehérjék építőkövei - fontos eleme is.
|
|
|
|
|
FOSZFOR
|
- A foszfor, mint mobilis tápanyag elsősorban a fiatal növények kezdeti növekedési szakaszában érvényesül. A növények anionként veszik fel, és élettani folyamatok hosszú listáján használják fel. A foszfor minden élő növényi sejtben megtalálható, ami jól mutatja a fontosságát.
- Szerepet játszik az energiaátvitelben, a fotoszintézisben, valamint a keményítők és cukrok átalakításában. A foszfor segíti a tápanyagok mozgását a növényekben, és hozzájárul a genetikai tulajdonságok átadásához a következő generációnak.
- Ez az elem kulcsszerepet játszik a vegetatív fázisban, ahol hozzájárul a gyökérfejlődéshez és a szárak tartósságához. A növekedési ciklus későbbi szakaszában a foszfor segít a növényeknek ellenállni a betegségeknek, és szerepet játszik a virágtermelésben, valamint az általános termelékenységben is.
|
|
|
|
|
KÁLIUM
|
- A kendernövények ezt a mobilis tápanyagot ásványi kation formájában veszik fel. Ha valamilyen oknál fogva nem férnének hozzá ehhez a kulcsfontosságú elemhez, akkor nagyon nagy bajban lennének. A kálium ugyanis hozzájárul a növények növekedéséhez, pozitívan befolyásolja az anyagcsere-funkciókat, a stressztűrést, segíti a gyökérnövekedést és az egészséges gyökérrendszer kialakítását.
- A kálium a növényi szervezet vízvisszatartásában is fontos szerepet játszik. Emlékszik a nemrég említett sejtpárra? Nos, a kálium teszi lehetővé, hogy a sztómák kinyíljanak és bezáródjanak. A növények vizet veszítenek, amikor szén-dioxidot vesznek fel ezeken a kis nyílásokon keresztül. Amikor kevés a víz, és a növényeknek vissza kell tartaniuk a vizet, káliumra van szükségük a szellőzőnyílások bezárásához.
- A kálium emellett fontos enzimaktivátor is a növények számára, és kulcsszerepet játszik a fehérjeszintézisben.
|
|
|
MIKROTÁPANYAGOK
A mikrotápanyagok szintén nagyon fontos szerepet játszanak a növényi fiziológiában. Ez annak ellenére is így van, hogy fogyasztásuk a növények részéről sokkal alacsonyabb a makrotápanyagokhoz képest. A mikrotápanyaghiány nagyon ritka, de hiánya negatív hatással lehet a növények egészségére, növekedésére és termésére.
|
|
BÓR
|
- A bór erősíti a sejtfalakat. Fontos szerkezeti szerepet játszik, mivel mintegy 90%-a a sejtfalakat alkotó nagy szénhidrátmolekulák keresztkötésében segít. Ha a növény bórhiányos, a növény szerkezete károsodhat.
|
|
|
|
|
KALCIUM
|
- A növényeknek kalciumra van szükségük a szerkezeti integritás biztosításához. Ez az immobilis tápanyag - kalcium-pektát formájában - fenntartja a növényi sejtfalakat és membránokat. Intracelluláris hírvivő anyagként is szolgál, amely segít szabályozni a hormonok és enzimek aktivitását.
|
|
|
|
|
RÉZ
|
- Egy másik elem, amely segíti a növényeket a fotoszintézis összetett folyamatában, a réz. Ez egy mobilis tápanyag, amely segíti a növények szénhidrát- és fehérje-anyagcseréjét.
|
|
|
|
|
VAS
|
- A vas egy részben mobilis tápanyag, amely segít a növényeknek fenntartani a kloroplasztiszok szerkezetét és működését - a kloroplasztiszok olyan szervezetek, amelyek a fényenergiát a növényi sejtekben felhasználható cukorrá alakítják. A vas egyben számos enzimnek és növényi pigmentnek fontos összetevője is.
|
|
|
|
|
MAGNÉZIUM
|
- A magnézium egy mozgékony tápanyag, amely elengedhetetlen a fotoszintézishez. Ez az elem alkotja a klorofill molekula magját, és lehetővé teszi, hogy a napfényt a cukrok átalakításához használja fel. A növényeknek a sejtosztódáshoz, a fehérjeszintézishez, a foszfát-anyagcseréhez és az enzimek aktiválásához is szükségük van magnéziumra.
|
|
|
|
|
MANGÁN
|
- A mangán a kendernövények néhány igen fontos rendszerében és funkciójában vesz részt. Nélkülözhetetlen például a nitrogénasszimilációban, a légzésben és a fotoszintézisben. A szaporodásban is fontos szerepet tölt be. Segíti a pollencsövek növekedését és a pollen érését. Ha nem lenne ez a immobilis tápanyag, a kendertenyésztőknek nemigen lenne munkájuk!
|
|
|
|
|
MOLIBDÉN
|
- A molibdén két enzim részeként játszik fontos szerepet, amelyek feladata az aminosavak szintézise. Az egyik enzim a nitrátot nitritté, míg a másik a nitritet ammóniává alakítja. A növények könnyen el tudják szállítani ezt a mobilis tápanyagot a nagy szükségletű területekre.
|
|
|
|
|
KÉN
|
- A növényeknek ugyan csak kis mennyiségben van szükségük erre a részben mobilis tápanyagra, nélküle azonban nehezen tudnának létfontosságú enzimeket képezni. A kén ezenkívül segít a növényi fehérjék, vitaminok és aminosavak előállításában is.
|
|
|
|
|
|
CINK
|
- A cink már kis dózisban is jelentős változásokat okoz a növényekben. Ez az immobilis tápanyag különböző enzimek és fehérjék részét képezi, és segíti a növekedési hormonok termelését, valamint az internodiumok meghosszabbítását.
|
|
|
