Kender termesztése: a 4 leggyakoribb hiba, amit valószínűleg elkövet

A kender egy általánosan nagyon szívós növényként ismert, amely szinte bármilyen körülmények között képes növekedni és túlélni. Nem csoda, hogy a cannabis-féle növények az egész bolygón vadon nőnek, Kanada és Oroszország hideg és zord körülményeitől Európa és Közép-Amerika mérsékelt éghajlatú területein, Afganisztán, Nepál és Pakisztán száraz és forró régióin át egészen Afrika és Ázsia trópusi és nedves egyenlítői régióiig.

A kender, ahogy a marihuánát még nevezni szokták, könnyen alkalmazkodik a bolygó minden éghajlati övezetéhez. Az ezekről a területekről származó kendervirágok azonban még csak távolról sem hasonlítanak a ma legálisan kapható kenderre, akár orvosi, akár rekreációs célokra használják őket. A világszerte értékesített virágokat ugyanis gyakran teljesen levágják és leveleiktől megfosztják, nem tartalmaznak magokat, és általában sokkal erősebb hatásúak, mint a szabadban, vadon termett kender.

A tökéletes kender termesztése nem teljesen magától értetődő dolog. Ahhoz, hogy a kereskedelmi piacon erős, illatos és kívánatos kendert lehessen kapni, a termesztőknek számos különböző területet kell elsajátítaniuk, például a termesztést, a trágyázást, a tárolást és a betakarítás időzítését. Íme, a négy leggyakoribb hiba, amelyet a kezdő termesztők elkövetnek.

1. Túlzottan sok műtrágya használata - a kender túltrágyázása

A növények túltrágyázása az egyik legalapvetőbb hiba, amelyet a kezdők és a kevésbé tapasztalt termesztők leggyakrabban elkövetnek. A túltrágyázás általában akkor következik be, amikor a termesztő azt feltételezi, hogy növényei nem nőnek olyan gyorsan, mint ahogyan ő azt várta. Így aztán azt gondolja, hogy minél több a tápanyag, annál gyorsabb a növekedés is. Sajnos, ez azonban nem biztos, hogy igaz, és ahogy az emberek vagy az állatok esetében, úgy a növényeinknek sem tesz jót a "túlevés".

A tápanyagok vagy műtrágyák elsősorban két forrásból származnak: szerves és szervetlen forrásokból, vagy ásványi anyagokból. A szerves trágyák természetes forrásokból, például komposztból, trágyából vagy a talajban természetesen előforduló ásványi anyagokból származnak. A szerves vagy biotrágyák fokozatosan kerülnek a talajba, és a növények lassan használják fel őket. Ezért velük sokkal nehezebb túltrágyázni a kendernövényeket, így még a kezdők számára is jobb és biztonságosabb a szerves trágyákat választani, amelyekkel könnyebben elkerülhető a növények túltrágyázása és elégetése.

Tipp: kezdje lassan a trágyázást, és fokozatosan adagolja a trágyát, amíg a túltrágyázás első jelei meg nem jelennek. Egy rosszul adagolt szervetlen műtrágya akár egyetlen öntözéssel tönkreteheti az egész kertet.

2. Túlöntözés, túl gyakori öntözés 

A kert öntözése kétségtelenül minden termesztő egyik legfontosabb feladata. Ügyelni kell azonban arra, hogy a túlzott öntözés ne legyen végzetes a növények számára.

Legfőképpen a kezdő termesztők hajlamosak túlöntözni a kendernövényeket, ami szélsőséges esetben az egész kert pusztulásához is vezethet. Ha nem hagyja, hogy a gyökerek és az ágyás kiszáradjon, a kertben lévő növények gyökerei elrohadhatnak.

Ez azt jelenti, hogy a gyökerek körül penész alakul ki, és emiatt fokozatosan kezdenek elpusztulni. Ennek elkerülése érdekében győződjön meg róla, hogy csak akkor öntöz, amikor szükséges. A legbiztosabb módja annak, hogy megállapítsa, hogy a kendernek szüksége van-e öntözésre az, ha a kezében veszi a cserepet. Ha könnyűnek érzi, és úgy emelte fel a földről, mintha ez semmiség lenne, akkor bizony itt az ideje, hogy megöntözze a növényét. Egy másik lehetőség a megállapításra az úgynevezett hüvelykujjpróba, amely során a hüvelykujját 2 cm-rel a virágföld felszíne alá dugja, és tapintás alapján ítéli meg, hogy szükség van-e öntözésre vagy sem. Ha a talaj a felszín alatt még nedves, nyugodtan várhat az öntözéssel.

Tipp: a tapasztalt termesztők néha csak akkor öntözik a növényeket, amikor azok már hervadni kezdenek. Ezt onnan lehet észrevenni, hogy a levelek és az ágak lassan elkezdenek lefelé hajlani. Ez a technika azonban nem alkalmas a kezdő termesztők számára, mivel könnyen megfeledkezhetnek róla, és hagyhatják, hogy a növények túlságosan kiszáradjanak, ami felesleges stresszt idéz elő bennük.

3. Instabil termesztési környezet

Akár kültéren, akár beltérben vagy üvegházban szeretne kendert termeszteni, az egyik legfontosabb dolog, amire figyelnie kell, az kétségtelenül az éghajlati viszonyok és a környezet, amelyben a növények növekedni fognak. A hőmérséklet, a páratartalom, de még a légáramlás is mind olyan fontos tényezők, amelyek közvetlen hatással vannak a marihuána fejlődésére és végső minőségére.

Kezdjük például a termesztő sátor (doboz) hőmérsékletével. Ha túl hideg van a kertben, az nagyon negatív hatással lehet a kender növekedési ütemére. Ha a hőmérséklet +14 °C alá csökken, akkor akár úgynevezett stagnálásról is beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a növények ugyan túlélnek, de nem növekednek tovább. Fokozatosan minden folyamat, például a fotoszintézis vagy a tápanyagfelvevő képességük is lelassul. Ha a hőmérséklet tovább csökken, a növények akár el is pusztulhatnak. A kender termesztése során, a hőmérsékleti problémák elkerülése érdekében, a kertben legalább 21-28 °C között ajánlott tartani a hőmérsékletet.

Egy másik dolog, amely jelentős hatással van arra, hogy hogyan fog növekedni a kender, az kétségtelenül a termesztőhelység páratartalma. A kender a növekedése során különböző szakaszokon megy keresztül, amelyekben különböző szintű páratartalomra van szüksége. A magas, azaz 65% feletti páratartalom csak a növekedés korai szakaszában megfelelő a számára. Ha tehát kendermagokat használ az ültetéshez vagy klónokból termesz kendert, akkor az első néhány hétben érdemes a páratartalmat magasabb szinten tartani, nyugodt szívvel akár 70% körül. A növekedési fázisban viszont célszerű a páratartalmat 50-60 % körülire csökkentenie. A kender a virágzási fázisban a legérzékenyebb a magas páratartalomra, ezért itt fokozottan ügyeljen a megfelelő szintre, és próbáljon meg 30-50%-os páratartalmú környezetet teremteni a növényei számára. A magas páratartalom, különösen a virágzási időszakban, könnyen tönkreteheti az egész kertet.

4. A víz rossz pH-értéke

Ha hosszú időn keresztül túl savas vagy lúgos vízzel öntözi a növényeit, számos problémára készülhet fel. A kendert 6,0 és 7,0 közötti pH-értékű vízzel ajánlott öntöznie. Ez az érték biztosítja, hogy a növények megfelelően fel tudják venni a táp- és ásványi anyagokat az ágyásból és az öntözésből. Ha a pH-érték hosszú időn keresztül eltérő vagy ingadozó, az ágyás pH-ja is megváltozhat, ami bizonyos anyagok hiányához, és ezzel a növény "megbetegedéséhez" vezethet. A tápanyaghiány természetesen azt is magával hozza, hogy a növény immunrendszere fokozatosan elgyengül és végül akár el is halhat a kender.

Tipp: ha a víz pH-értéke nem megfelelő, mindenképpen fontolja meg egy pH-mérő és olyan termékek beszerzését, mint a pH up, pH down, hogy beállítsa az öntözővizét. Használhat úgynevezett pH perfect technológiával rendelkező műtrágyákat is.

Figyelmeztetés! A cikkünkben szereplő tippek és információk nem az illegális kendernövények termesztésére vonatkozó útmutatónak tekintendők! A Magyarországon hatályos jogszabályozás értelmében a 0,2%-nál nagyobb arányú THC-t tartalmazó kendernövények illegális kendernövényeknek minősülnek. Ha azonban CBD-ben gazdag kendert vagy ipari kendert szeretne termeszteni, nyugodtan elolvashatja cikkeinket inspirációért. A fent leírt tanácsokon túlmenően érdemes olyan olyan jó minőségű feminizált kendermagokat választania, amelyek neves cégektől származnak, hiszen a megfelelő genetika kiválasztása nem kevésbé fontos a jó minőségű végtermék eléréséhez.