Hogyan termesszünk marihuánát a szabadban?

Hogyan termesszünk marihuánát a szabadban?

A marihuána termesztése a szabadban azért nagyszerű megoldás, mert nem kell sok pénzt költenie rá, és a nap energiájára támaszkodhat. Ha van egy napos hely a saját hátsó kertjében vagy az erkélyen, teraszon, esetleg háztetőn, máris készen áll a kender szabadtéri termesztésre. Bár a nap, az évszakok és az időjárás szeszélyei kötik majd, még így is lényegesen olcsóbb folyamat lesz, mint a beltéri termesztés, ahol drága berendezéseket és eszközöket kell vásárolnia.

Ha van rá lehetősége, nézzen utána a környékén tevékenykedő termesztői közösségeknek. Ez segíthet megtudni, hogyan termesztenek abban az adott környezetben, ahol Ön is termeszteni szeretne. Lehet, hogy hazánk nem túl nagy, de az egyes különböző helyeknek megvannak a maguk sajátosságai. Ezért lehet hasznos megtudni, hogy az Ön tartózkodási helyén milyen fajták fejlődnek jól, illetve azt is, hogy más termelők mikor vetnek, szüretelnek stb. Alternatív megoldásként megpróbálhat keresni olyan online fórumokat és csoportokat, amelyek kendertermesztéssel foglalkoznak.

A szabadtéri kendertermesztés előnyei

Alacsony költségek

Ha a nap erejére hagyatkozik, nem kell annyi pénzt elköltenie, mint a beltéri termesztésnél. Az induláshoz talajra, trágyára, magokra vagy klónokra, esetleg egy kisebb üvegházra lesz szüksége. Nem kell fizetnie a világításhoz szükséges áramért, a légkondicionálóért vagy a párátlanítóért, sőt még az esővizet is összegyűjtheti.

Nagy terméshozam

A szabadban termesztett növények növekedésének gyakorlatilag nincs határa. Csakis Önön múlik, hogy milyen nagyok és magasak lesznek. Így egy kendernövény potenciálisan akár több mint fél kilónyi toboztermést is hozhat! Ez pedig bőven elegendő mennyiség a marihuána személyes fogyasztására. Beltéri termesztés esetén a rendelkezésre álló hely jóval korlátozottabb.

Környezetbarát termesztési mód

A beltéri termesztés gazdaságtalan lehet, mert a lámpák sok áramot fogyasztanak. Ugyanez igaz a ventilátorra és egyéb berendezésre is. A szabadban viszont ingyen jut hozzá a naphoz és a szélhez.

Pihentető és szórakoztató eljárás

A kenderben található kannabinoidok erős terápiás hatással rendelkeznek. Azonban magának a kertészkedésnek a terápiás hatását sem szabad alábecsülni. Pihentető dolog a szabadban tölteni egy kis időt, felhúzni az ingujjat, és egy kicsit bepiszkolni a kezünket. Az érzés pedig, amit a saját maga által termesztett tobozok elszívása során érez, felbecsülhetetlen.

Hogyan kezdjünk hozzá a szabadföldi termesztéshez?

Mielőtt rálép a szabadföldi kendertermesztés útjára, ismernie kell néhány fontos alapelvet, amelyek segítenek Önnek jól csinálni ezt a módszert.

Éghajlat

Nagyon fontos, hogy megfelelően ismerje annak a területnek az éghajlati viszonyait, ahol termeszteni készül. A kender nagyon jól tud alkalmazkodni a különböző körülményekhez, de érzékeny a szélsőséges időjárásra.

A tartósan 30 °C feletti hőmérséklet miatt a növények növekedése leállhat, míg a tartósan 10 °C alatti hőmérséklet károsíthatja és csonkíthatja a növényeket, sőt el is pusztíthatja őket.

A heves esőzések és az erős szél fizikai károkat okozhatnak a növényekben és csökkenthetik a terméshozamot. A túlzott páratartalom penészesedéshez és lisztharmathoz vezethet, különösen a virágzási szakaszban.

A legjobb hely kiválasztása a szabadtéri termesztéshez

Miután megismerte a tartózkodási helye éghajlati viszonyait, van még néhány fontos tényező, amelyet figyelembe kell vennie, mielőtt elülteti a kendert.

Napfény

A marihuána szereti a közvetlen napfényt, és jó, ha naponta legalább 6 órát kap belőle. Lehet, hogy van egy kiváló hátsó kertje, de ha napközben több benne az árnyék, mint a fény, akkor nem lesz alkalmas a termesztésre.

A kendernövényeknek a lehető legtöbb közvetlen napfényt kell kapniuk, ideális esetben a déli órákban, amikor a fény minősége a legjobb. Az évszakok változásával és az ősz közeledtével egyre kevesebb napfényhez jutnak napközben, ami elindítja a virágzási fázisukat.

Szél

A kendernövényeknek jót tesz, ha kellemes szellő fújja őket. Különösen akkor, ha az ország déli részén termeszt, ahol a nyári hőmérséklet magasabb lehet, mint amit a marihuána szeret. Ám ha olyan helyen neveli őket, ahol gyakran erős szél fúj, jobb, ha egy szélfogó közelébe ülteti a növényeket. Például egy fal, egy kerítés vagy egy nagyobb bokor is remek megoldás arra, hogy megvédje a kendernövényeit a széltől.

Magánvédelem és biztonság

Annak, aki elhalad a kertje mellett, nem biztos, hogy tudnia kell, hogy Ön mit is termeszt benne pontosan. Ezért a helyszín kiválasztásakor vegye figyelembe a magánéletét és a biztonságát. Sok embernek okozhat gondot a kendertermesztés, és biztosan akadnának olyanok is, akiknek annyira tetszene az ötlet, hogy úgy döntenének, kölcsönveszik a növényeit (és nem is adják vissza őket).

A magas kerítés és a nagy bokrok vagy fák a legjobb választás ilyenkor, hacsak nem egy eldugott helyen, mondjuk egy magányos tanyán él. Még számos olyan amerikai államban is, ahol engedélyezett a marihuána termesztése, a törvények előírják, hogy a kendernövényeket el kell rejteni a nyilvánosság elől.

A szabadföldi termesztőhelyek típusai

Egyes termesztők edényekben termesztenek az erkélyen vagy a háztetőn, amely védve vannak a nem kívánt szemektől, míg mások drótketreceket építenek, hogy megakadályozzák az állatok és az esetleges tolvajok hozzáférését a kendernövényekhez. Bárhogy is dönt, gondoljon arra, hogy mekkora lesz az Ön marihuánája, amikor majd virágzásnak indul. A szabadban termesztett kender több mint három méter magasra is megnőhet, attól függően, hogy mennyit enged meg neki.

A kerti parcella valószínűleg a legelterjedtebb hely a szabadtéri termesztésre. Sokan más növények, például zöldségek mellé ültetik a kendert.

Erkély - ez a hely nagyszerű lehet, ha jól megvilágított, és általában kellemes szellő fújja. Ideális, ha déli fekvésű. Azonban ügyeljen arra, hogy megvédje növényeit a leskelődő szomszédoktól.

Tető - ez a hely tökéletesen napos, ám túlságosan szeles is lehet.

Talaj és egyéb szubsztrátum a szabadföldi termesztéshez

Nagyon egyszerűen és laikus nyelven megfogalmazva a talaj a föld legfelső rétege, amelyben növények növekednek. Szerves maradványok, agyag, vályog, homok és különböző kőzetek részecskéinek keveréke. A kendernövények a szerves anyagokban gazdag és a felesleges vizet jól elvezető talajban érzik igazán jól magukat.

A legtöbb külföldi termesztő vagy gödröt ás a földbe, és friss földet kever hozzá, vagy cserépben termeszti a kendert. Így ugyanis jobban tudják szabályozni a termesztőközeget és a növények által kapott tápanyagok mennyiségét.

A kendert természetesen közvetlenül a földbe is ültetheti, csak a meglévő földet használva. Ebben az esetben azonban ismernie kell a talaj összetételét, és ennek megfelelően kell beállítania. Ha ezt az utat választja, javasoljuk, hogy vizsgáltassa meg a talajt. Ez egyszerű, viszonylag olcsó, és minimálisra csökkenti az esetleges kudarc okozta fejfájást. A talajvizsgálat megmutatja a talaj összetételét és pH-értékét, valamint az esetlegesen jelenlévő szennyeződéseket, emellett anyagokat és műtrágyákat javasol a vizsgált talaj összetételének módosítására.

A talajnak három alapvető összetevője van, amelyek különböző arányban járulnak hozzá annak végső állagához. Ezek a következők:

• agyag,
• homok,
• vályog.

A talajnak emellett különböző tulajdonságai is vannak:

• pH-érték,
• víztartó képesség,
• textúra,
• tápanyag-összetétel,
• vízelvezetés.

Vályogtalaj

Ez a talajtípus kiváló táptalaj a termesztéshez. Könnyű vele dolgozni, jól tartja a hőt és a nedvességet, és sok tápanyagot tartalmaz. Legtöbbször olyan jó minőségű, hogy általában nincs szükség módosításra. A felesleges vizet azonban kevésbé jól vezeti le.

Jellemzése:

• közepes talajszemcseméret.

Előnyei:

• természetes tápanyagokban gazdag,
• megtartja a nedvességet,
• stabilizálja a növényeket.

Hátrányai:

• rosszul vezeti el a felesleges vizet,
• könnyen sűrűsödik.

Homokos talaj

A homokos talaj könnyen megmunkálható, jól vezeti el a vizet és gyorsan felmelegszik, de a tápanyagokat nem igazán képes megtartani, különösen esős időben. Ezért ültetés előtt célszerű nagy gödröket ásnia, és komposztot, tőzeget vagy kókuszrostot hozzáadni a talaj megkötése érdekében.

Meleg éghajlaton a homokos talajba ültetett kendernövények köré kéregmulcsot érdemes halmozni, hogy a talaj jobban megtartsa a vizet és kevésbé melegedjenek túl a gyökerek.

Jellemzése:

• nagy talajszemcsék,
• alacsony pH-érték.

Előnyei:

• jól vezeti el a vizet,
• megakadályozza a sűrűsödést,
• könnyen megmunkálható,
• oxigéngazdag.

Hátrányai:

• gyenge vízmegtartás,
• gyorsan kiszárad,
• tápanyagok szivárognak ki belőle.

Agyagos talaj

A nehéz agyagtalajok lassú vízelvezetésűek és rossz oxigénmegkötők, ezért intenzív kezelést igényelnek. Néhány héttel az ültetés előtt ásson nagy gödröket a kender helyére, és keverjen bele sok komposztot, trágyát, vermikomposztot vagy más lebomlott szerves anyagot. Ez biztosítja a levegőztetést és a vízelvezetést, valamint a szükséges tápanyagokat a kendernövények számára.

Jellemzése:

• kis szemcseméret,
• magas pH-érték.

Előnyei:

• ásványi anyagokat tartalmaz,
• jól tartja a vizet,
• stabilizálja a növényeket.

Hátrányai:

• rosszul vezeti le a vizet,
• nehéz,
• nehezebb dolgozni vele.

Homokos-agyagos-vályogtalaj

Míg egyes növények eredeti talajban érzik jól magukat, amely általában a fenti összetételű talajok valamelyikét tartalmazza, a kendernövényeket a legjobb olyan talajban termeszteni, amely az említett három talajtípus kombinációját tartalmazza. Ha ilyen talajt vásárol, találkozhat az angol "loam" kifejezéssel/elnevezéssel is.

Az ilyen típusú talaj azonosításának legjobb módja, ha a kezébe veszi, és megnézi, milyen tapintású. A homokos talaj nehezen tömöríthető és könnyen szétmállik. Az agyag- és vályogtalajok könnyen tömöríthetők szilárd golyóvá, amely nem morzsolódik össze. A kettő keverékének, a homokos vályognak és az agyagos vályognak tömörítéskor laza golyót kell alkotnia, amely egy ideig megtartja szerkezetét, majd nagy darabokra törik.

Jellemzése:

• homok, agyag és vályog keveréke,
• semleges pH.

Előnyei:

• jól elvezeti a vizet,
• emellett jól meg is tartja a vizet,
• természetes módon életadó,
• könnyen megmunkálható,
• jól megtartja a tápanyagokat,
• jól fejlődnek benne a mikroorganizmusok,
• oxigénnel jól telített.

Hátránya:

• drága.

A kertészetben használt legtöbb talaj ebbe a kategóriába tartozik. Ha valaha is dolgozott már vásárolt földdel, és például cserépbe tette, akkor tudja, hogy az összetétele gazdag és változatos, amely sötétnek és szívósnak tűnik. A textúra és a szín mellett a talajnak gazdag és élénk illatúnak is kell lennie.

A megfelelő talaj megvásárlása a szabadföldi termesztéshez

A legtöbb kezdő kertésznek azt tanácsolják, hogy jó minőségű talajt vásároljon, amely elegendő tápanyagot biztosít a növényeknek ahhoz, hogy túléljék a növekedési ciklus nagy részét anélkül, hogy rengeteg egyéb kiegészítőt kellene hozzáadni a talajhoz. Az ilyen előtrágyázott szuperföld, ha helyesen használják, segíthet a kendernövények termesztésében, ráadásul az elejétől a végéig, mindenféle hozzáadott tápanyag nélkül.

Az ilyen talaj a kertészeti kellékboltokban kapható, de könnyen elkészítheti saját magának is. Csak keverjen össze vermikomposztot, denevérguanót és más tápanyagokat jó minőségű földdel, és hagyja állni néhány hétig.

Ha először vásárol földet, talán túlterhelőnek találja majd a kertészeti boltban kapható összes lehetőséget és kombinációt. A talaj típusa elárulja a talaj alapvető szerkezetét, ám számos tápanyaggal, mikroorganizmussal és adalékanyaggal is találkozhat, amelyek javítják a minőségét. Olyan szavak fogják Önt elárasztani, mint például:

• perlit,
• vermikomposzt,
• denevérguano,
• ökoszén,
• tőzeg,
• komposzt,
• halliszt,
• csontliszt,
• kőpor.

Ez csupán néhány példa a különböző talajtípusokban általánosan alkalmazott hasznos összetevőkre. Az erősen módosított táptalajok csomagolásán hosszú listákat talál az összetevőkről, amelyek dúsítják és hatékonyabbá teszik azokat. Egyes cégek olyan talajokat készítenek, amelyek nagyszerű struktúrát kínálnak alapvető tápanyagokkal, de lehetővé teszik, hogy további összetevőket adjon hozzájuk, pontosan a saját igényeinek megfelelően.

Termesztőedények

Ha nincs megfelelő termőföldje, előfordulhat, hogy minden kendernövényét edénybe kell helyeznie. Továbbá, ha nincs kedve, vagy nem tudja elvégezni a lyukak ásásával és a talaj módosításával járó nehéz munkát, akkor szintén az edények jelentik az egyetlen lehetőséget a szabadföldi kendertermesztésre.

Ha nincs egy megfelelő földdarabja saját kert kialakításához, edényeket helyezhet el az erkélyen, a teraszon, a háztetőn és sok más helyen. Ha szükséges, napközben áthelyezheti őket, hogy kihasználja a napfényt, vagy hogy megvédje őket a túlzott hőtől és széltől.

Ne feledje azonban, hogy a cserepekben, vödrökben vagy hordókban nevelt növények valószínűleg kisebbek lesznek, mint a szabadföldbe ültetett társaik, mivel a tárolóedény mérete korlátozza a gyökérnövekedést. Általánosságban elmondható, hogy az edény mérete határozza meg a növény méretét, bár megfelelő módszerekkel kis edényekben is lehet nagyobb növényeket nevelni.

Mekkora virágcserépre lesz szükségem?

Általában a 20 literes edények alkalmasak a kis és közepes méretű kültéri növények számára, a 40 literes edények pedig a nagyméretű növények számára ajánlottak. Mérettől függetlenül fontos, hogy a meleg időben megóvjuk a növények gyökereit a túlmelegedéstől, mivel a virágcserepek a közvetlen napfényben gyorsan felmelegedhetnek. Ez a tény a növények növekedését is erősen korlátozhatja, ezért a különösen erős napsütéses napokon mindenképpen árnyékolja a virágcserepeket.

Trágyák és tápanyagok szabadföldi termesztéshez

A kendernövény az életciklusa során nagy mennyiségű tápanyagot fogyaszt el, főként nitrogén, foszfor és kálium formájában. Az, hogy mennyit kell ezekből biztosítania a számára, attól függ, hogy milyen összetételű talajban termeszti.

A szabadtéri termesztők általában a növények átültetésekor adnak kiegészítőket a talajhoz. A kültéri termesztéshez használt kiegészítőket legtöbbször por formájában árulják. Ezeket aztán a talajhoz keverik a termesztők.

Kezdje olyan trágyákkal, amelyek olcsóak és könnyen elérhetők. Egyesek gyorsan felszabadítják a tápanyagokat, és a növény könnyen felhasználja őket, míg másoknak hetekig vagy hónapokig tart, amíg az összes felhasználható tápanyag felszabadul belőlük. Dolgozzon okosan, ne keményen! Keverjen többféle kiegészítőt a talajba, hogy a kendernövény az egész életciklusa alatt elegendő tápanyaghoz jusson. A legtöbb műtrágyát és kiegészítőt olcsón meg lehet vásárolni a helyi kertészeti boltokban.

Az általunk ajánlott szerves trágyák a következők:

• vérliszt vagy halliszt (nitrogénforrás),
• csontliszt vagy denevérguano (foszforforrás),
• fahamu vagy algaliszt (káliumforrás),
• mész (kalcium- és magnéziumforrás),
• Epsom-só (magnézium- és kénforrás).

A kereskedelemben kaphatók olyan talajkeverékek is, amelyek már tartalmazzák a szükséges összetevők megfelelő arányát.

A kezdő termesztőknek azt tanácsoljuk, hogy kerüljék az olyan mesterséges műtrágyákat, mint például a hosszú felszabadulású granulátumos műtrágyák. Használatukhoz ugyanis jól kell ismerni a működésüket és a kendernövények igényeit.

Nem javasoljuk továbbá a beltéri marihuánatermesztésére alkalmas tápanyagok használatát sem. Ezek általában szintetikus ásványi sókból készülnek, amelyek károsíthatják a talajbaktériumokat.

Ahogy fentebb említettük, nem rossz ötlet elvégeztetni egy talajvizsgálatot, amelyből megtudhatja, hogyan kell módosítania a használni kívánt talajt, és milyen típusú, valamint mennyiségű műtrágyát használjon ehhez. Ha nem biztos benne, hogy milyen mennyiségű műtrágyára van szüksége, legyen konzervatív. Amennyiben a kendernövényei a tápanyaghiány jeleit kezdik mutatni, mindig a termőföld tetejére adagolja a műtrágyát.