☃️Tegye kellemesebbé a hideg napokat a Weedshoppal! Akár 70%-os kedvezmények❄️

Denevér guanó: makro- és mikrotápanyagokban gazdag szupertápanyag a kender számára

A guanó, mint rendkívül hatékony szerves trágya, hosszú múltra tekint vissza. Amikor meglátja a hatását és előnyeit a saját kendernövényein, azonnal meg fogja érteni, hogy miért vívtak háborúkat, és miért nyertek és vesztettek vagyonokat az emberek a guanóért.

Mi a guanó?

A denevérek nagyon társas lények. Ezek az imádni való kis emlősök nagy kolóniákat alkotnak, amelyek generációról generációra ugyanazt a barlangot használják. Az évszázadok során ürülékkupacok halmozódnak fel annak a barlangnak a padlóján, ahol ezek a barlanglakók tanyáznak, és ebből komposzt lesz. Ennek eredménye a guanó, amelyet az ősi dél-amerikai kecsuák "wanu"-nak neveztek.

A guanó a növények számára szupertápanyag, amely három alapvető növényi tápanyagban - nitrogénben, foszforban és káliumban - gazdag. A nitrogén biztosítja az erős és egészséges növekedést a növekedési ciklus során. A foszfor elősegíti az egészséges virágzást és gyökérnövekedést. A kálium biztosítja az erős törzseket, szárakat és ágakat. A guanó a mikrotápanyagok teljes skáláját tartalmazza a növények általános egészséges fejlődéséhez.

A különböző denevérfajok tápláléka befolyásolja a guanó tápanyagprofilját. A rovarevő denevérek magas nitrogéntartalmú guanót termelnek. Ezáltal ideális trágyázásra a vegetációs időszak alatt. A főként gyümölcsökkel táplálkozó denevérek inkább magas foszfortartalmú guanót termelnek. Ezt a legjobb a virágzási fázisban használni, amikor a kendernövények foszforigénye jóval magasabb.

A guanó tökéletes szerves talajkiegészítő, akár a növény köré szórva, akár teaként kifőzve és a növényre öntve. Ideális alapja bármely műtrágyareceptnek, és a legtöbb műtrágyával ellentétben egyedülálló tulajdonsága, hogy soha nem égeti meg a növényeket. A guanóval termesztett gyümölcsök és zöldségek ízletesebbek és ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Ugyanez igaz a kenderre is. A guanó édesebbé teszi a szárított tobozok ízét és illatát.

 

Hogyan használjuk a guanót:

1. SZERVES TALAJKEVERÉK CSONTLISZTTEL ÉS CSIRKETRÁGYÁVAL

Kezdettől fogva használja a guanót a szerves talajkeverék részeként. A guanó a csontliszttel, csirketrágyával, tollliszttel és kőliszttel együtt a kendert számos alapvető tápanyaggal, vitaminnal és ásványi anyaggal látja el. Próbálja ki ezt a keveréket a kender bőséges növekedéséhez.


2. TEAKÉNT KIFŐZVE

Valószínűleg ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a guanót a kertbe juttassuk. A recept egyszerű:

  1. adjon 1 evőkanál guanót 1 liter vízhez.
  2. Használjon meleg, de ne forró vizet! Ezzel elpusztítaná a guanóban lévő mikroorganizmusokat.
  3. Kevergesse a vizet, miközben adagolja hozzá a guanót.
  4. Hagyja pihenni egy éjszakán át.
  5. Használja hetente egyszer, és bőséges növénynövekedést fog elérni vele!
 
3. KÖZVETLENÜL A TALAJBA JUTTATVA

A guanó a talajba juttatva növeli a növények termelékenységét. A folyamat a következő:

  1. Helyezze a talajba (a mulcs alá), hogy megfelelően aktiválódjon. Ha a talaj felszínén hagyja, kiszárad, összetapad, és nem működik olyan hatékonyan.
  2. Ezután jól öntözze meg.

MIÉRT JÓ A GUANÓ A KENDERNEK?

A mai kenderfogyasztók megtanulták, hogy magas minőségű organikus kendert várjanak el. A guanó az egyik módja a prémium minőség elérésének mind a beltéri, mind a kültéri biotermesztésben.

A guanó használata számos előnnyel jár a növények növekedése szempontjából:

  • javítja a talaj szerkezetét. Ha a talaj túl laza, a guanó megszilárdítja azt, így növeli a vízmegtartását. Ha pedig túlságosan tömör, a guanó fellazítja a szerkezetét, ezáltal lehetővé teszi a víz hatékonyabb behatolását.
  • Bioremediáció - a guanó segítheti a mérgező elemek kioldását a talajból. Emellett mikrobiálisan védi a gyökereket, és segít táplálni az érintett növényeket.
  • Elősegíti az elfáradt növényi anyagok egészséges lebomlását. A guanó hozzáadása a komposzthoz felgyorsítja a komposztálódási folyamatot és javítja a komposzt morzsolhatóságát.
  • Ez egy lassan oldódó műtrágya. A guanó a növény életének nagy részében tápanyagot biztosít a számára.
  • Beállítja a pH-értéket és kiegyensúlyozza a gyökérrendszer pH-értékét.
  • Szabályozza a fonálférgek megjelenését és természetes gombaölő (segít lebontani a penészgombák és a káros gombafajták sejtfalában lévő kitint).
  • Lazán tartja a talajt, és talajjavítóként működik. A guanó biztosítja a tartósan egészséges talajhoz szükséges jótékony enzimeket és mikroflórát.
  • Más adalékanyagokkal, például vermikomposzttal és különböző lisztekkel kombinálva a guanó segít tökéletes környezetet teremteni a gyökérmikrofauna virágzó kolóniáinak.
  • A guanó híg permetként használva védelmet nyújthat a növényeknek a gombák ellen.

A GUANÓ HOSSZÚ MÚLTRA TEKINT VISSZA

A világ egyik legértékesebb műtrágyájaként a guanó hosszú és érdekes történelemmel rendelkezik. Jóval az európaiak érkezése előtt a guanó az inkák és a régebbi dél-amerikai kultúrák tisztelt trágyája volt. A guanó annyira fontos volt számukra, hogy a bányászatára szolgáló szigeteket az inka uralkodók felosztották a tartományok között, és szigorúan szabályozták, hogy mikor és mennyit lehetett bányászni belőle.

1806 és 1841 között a guanó egyszerre okozott meglepetést és megdöbbenést az európai és amerikai farmerek körében. Ez a kertészeti érdekesség hatalmas növénynövekedést hozott magával. Olyan nagyot, hogy sokan a talaj helyrehozhatatlan kimerülésétől tartottak. Néhány éven belül azonban minden gazda a guanót követelte magának, és a kereslet iránta óriásira nőtt.

Nagy-Britannia 1840 óta nagyjából kétmillió tonnát importált belőle, az Egyesült Államok kormánya pedig mezőgazdasági szükségletté tette. Fillmore elnök a hivatali ideje alatt azt mondta: "A guanó olyan kívánatos árucikké vált az Egyesült Államok mezőgazdasági érdekei szempontjából, hogy a kormánynak minden eszközt meg kell ragadnia annak érdekében, hogy ezt a terméket tisztességes áron importálja az országba."

Az évszázadok során a guanóbányák hatalmas nyereséget termeltek, ugyanakkor hatalmas vagyonveszteségeket is okoztak. A XIX. század közepén és végén a guanó a kaliforniai aranylázhoz nagyon hasonló mániát okozott. Negyven év alatt Peru több mint húszmillió tonna guanót exportált a világ minden tájára, kétmilliárd dolláros haszonnal.

Az alapvető makro- és mikrotápanyagokban gazdag denevérguanó tehát egy olyan bio szupertápanyag, amelyben minden modern kendertermesztő örömét leli. Verhetetlen kiegészítője bármely beltéri vagy kültéri biotermesztési műveletnek, és hatalmas erőt biztosít a virágzó növényeknek.